... öntözés után.
Egy kis bevezető
Korábban több oldal megírásakor érintettem futólag az öntözés témakörét például a cserepes levendula öntözésekor vagy a levendula ültetése kapcsán történő öntözés során. Mostanra mégis kiforrott számomra a gondolat, hogy ennek a témának is külön oldalt szánjak.
Nagy melegben, aszály idején a már begyökeresedett levendulák is meghálálják a mértékletes öntözést. Ezt mindenképpen úgy végezzük, hogy ne érje a leveleket a víz, és közvetlen a növény tövéhez juttassuk az öntözővizet. Lehetőleg a hajnali órákban, kora reggel öntözzünk. Ha túlzásba visszük a levendula öntözését, akkor azt kockáztatjuk, hogy esetleg begombásodik.
Ezért ne a permetezőhöz kapjunk rögvest, inkább legyünk előrelátók, és tartózkodjunk a levendula túlöntözésétől. Ha esetleg túlöntöztük a levendulánkat, vagy tartós esős időszak után látszólag kiszáradt egy tő, lehetséges, hogy valamely gombás fertőzés végzett a növényünkkel. Ezért ezt a tövet távolítsuk el a kertünkből és égessük el, hogy ne fertőzhessen tovább.
Az esetlegesen előforduló gombás fertőzések, betegségek a szürkepenész (Botrytis cinerea), Alfalfa mosaic vírus, Phomopsis lavandulae, Septoria Lavandulae szerencsére elég ritkán okoznak jelentős károkat. Ezek sárgulást, rothadást, elszáradást, levélfoltosodást és a hajtások hirtelen elhervadását okozhatják.
Nemrégiben olvastam a levendula ültetése kapcsán, hogy „nincs szükség méregdrága csepegtető öntözőrendszerre”. Természetesen az esetek döntő többségében ez így igaz. Mégis a telepítés évében, ha nem egy-két tövet ültet el az ember, hanem esetleg százat, vagy ezret, igen fárasztó lehet öntözőkannával végezni a locsolást.
Ebben az esetben sem a drága rendszereket szeretném itt ajánlani. Hanem egy emlékemet szeretném megosztani, egy levendulatelepítésről és egy egyszerű (és feltételezem, hogy olcsó) csepegtető öntözőrendszerről. A kerti locsolótömlők adottak voltak (tehát ezt nem számolnám fel a költségekhez). Ehhez egyetlen szál csepegtetőcsövet csatlakoztattak, amelynek hossza megegyezett a telepített levendulás sorainak hosszával.
A csepegtetőcső furatainak kiosztása feltételezem
megegyezett a tőtávolsággal, így biztosítani lehetett, hogy hatékonyan a tövekhez jusson az éltető víz. Szükséges időközönként pedig a gazda egyszerűen áthelyezte a csepegtetőcsövet a következő sorba. Nem ismerem a konkrét költségeket, de biztos vagyok benne, hogy egy igen praktikus és költséghatékony megoldás ez.
Az esetek többségében, amikor látszólag kiszáradt levendulával találkozunk, vagy túlöntözés, vagy gombás fertőzés pusztította el az adott növényt. Ennek megfelelően az egyik legnagyobb hiba a többi levendulánk öntözésének mértékét emelni. Hiszen feltehetően már eddig is túlzásba estünk az öntözés terén.
Mint már korábban említettem ezt a témát már érintettem egy korábban megírt oldalon. A cserepes levendula öntözése már a cserépbe való helyes ültetésnél kezdődik. A cserép aljába bőségesen helyezzünk kőzúzalékot, hogy a felesleges öntözővíz könnyen távozhasson a talajból, majd a cserépből is. Laza szerkezetű termőföldet használjunk az ültetéshez, semmiképp se agyagos szövetűt. Esetleg tovább lazíthatjuk durva szemcséjű homok hozzákeverésével.
A cserépbe ültetett levendulát is közvetlen a tövénél öntözzük, lehetőleg kora reggel, és a leveleit semmiképp se érje a víz.
Feb. 7.