---

Egy kicsit hosszabb, kevésbé pörgős film...

---

Végül egy közel 8 perces film.

A nagy találkozás

Az első találkozásom a levendula szörppel igazán maradandó élmény volt. Nem nevezném magam egy igazi ínyencnek, gasztronómiai kalandornak vagy felfedezőnek. Nem kiemelkedő kedvtelésem a különleges fűszerezésű ételek készítése, sem az ilyen ételek éttermi fogyasztása. Így a klasszikus magyaros, a menzai, az otthoni és a tábortűzi ízeket ismerem.

A levendulát először az illata alapján ismerhettem meg, majd kertészeti szempontból és innen közelítve meg jutottam el odáig, hogy egyszer egy pohár levendula szörpöt tartottam a kezemben. Meglepő és kellemes élmény volt megkóstolni.

Az illatát már a számhoz emelve éreztem. - Igazán nehéz ízekről és illatokról úgy írni, hogy aki olvassa a leírt szavakat ne értse félre azokat. - Ez az illat a levendula szörp illata volt, nem a levendula virágé, vagy olajé. Bár, természetesen hasonlított a virágéra az illat, de nem egyezett meg vele. Kevésbé volt intenzív, kissé lágyabb és édeskésebb illat volt. Belekortyintva frissítő kellemes, de a megszokott és általam ismert ízvilágtól teljesen különböző volt a levendula szörp íze.

Később saját hibámból tanultam meg, hogy a többi szörphöz képest a levendula szörp esetén sokkal fontosabb a megfelelő hígítási arány eltalálása és a behűtés. Persze a többi szörp is finomabb, ha jól van elkészítve, és ideálisan van lehűtve, de legfeljebb kicsit édesebb lesz, ha nem töltöttünk hozzá elég vizet. A levendula szörp esetén, viszont az ízek harmóniája teljesen el tud veszni és akár kimondottan rossz ízű is lehet, ha túlhígítjuk, vagy éppen nem adunk hozzá elég vizet.

Kalandom a levendula szörp receptjével

Utána akartam nézni a pontos elkészítési módnak is, ezért elővettem a Horváth Ilona - féle Szakácskönyvet. - Ezt a szakácskönyvet mindig nagyos dolognak tartottam. Emlékszem Édesanyám példányára, milyen öreg könyvnek nézett ki, és emlékszem ahogy mondta, hogy ezt vagy azt ebben a Szakácskönyvben kell megnéznie. Így erről a könyvről hihetetlen tekintély alakult ki bennem. A többi szakácskönyvet szívesen nézegettem, bármikor le mertem venni a polcról, de ehhez mindig mély tisztelettel közelítettem, ha le kellett vennem, hogy odaadjam Édesanyámnak. Ma már nekünk is van egy példányunk, szerintem nászajándékba kaptuk, és messze nem olyan patinás kinézetű, mint Édesanyámé. - Ahhoz képest, hogy mit vártam, milyen vastag a könyv, mennyi recept van benne, alig pár szörp receptje található benne. Egész pontosan 6 szörp receptjét tartalmazza a könyv.

Igaz az első recept az EPER-, MÁLNA-, RIBISZKE és SZEDERSZÖRP (nyersen eltéve). Ez kapásból négynek lenne vehető, mégis csak egy recept. Sőt ribiszkéből és szederből is vannak különböző fajták, így akár ennél is többnek számolhatnánk. Hiszen létezik például fekete-ribiszke is.

Másfelől pedig a könyv két különböző málnaszörp receptet is tartalmaz. A második recept megnevezése: MÁLNASZÖRP (más módon). További érdekesség, hogy a 6 szörp recept közül az egyik a rózsaszörp receptje. Ez a szörp egyrészt különleges, hiszen az egyetlen, ami nem gyümölcs, hanem virág alapanyagból készül, másrészt éppen emiatt rokonságot is vélhetünk a levendula szörppel. A különlegessége miatt szó szerint idézem is ezt a receptet:

RÓZSASZÖRP

30 dkg vastag húsú, piros rózsaszirmot 2 liter hideg vízzel főni teszünk, és addig főzzük, amíg a lé piros, a rózsaszirom fehér lesz. Szitára öntjük, hogy a leve lecsöpögjön, ne nyomkodjuk. A lecsöpögött levet kimérjük, ahány pohár lé, annyi pohár cukorral 20 percig főzzük. Előkészített, száraz üvegekbe töltjük, ha kihűlt, bedugaszoljuk