Körömvirág

A körömvirághoz fűződő érzelmi kötődésem is gyermekkoromban alakult ki. Bár szerintem ellenben a többi kerti növénnyel, vagy egyszerűen magával a kerttel szemben ez nem a gyermekkorom korai szakaszára tehető, hanem kissé későbbre.

A gyermekkorom élményeihez kötődő kert nagyon agyagos talajjal rendelkezett és igen száraz klímájú volt a vegetációs időszakban. Sok locsolást igényelt, de több növény így sem érezte jól magát és néhány évnyi kísérlet után nem is ültettünk belőlük. Ilyen volt például a paprika is.

A paradicsom ezzel szemben az üvegházikóban hatalmas dzsungellé változtatta a rendelkezésére álló teret, és rengeteget termett. A körömvirág is idővel megtalálta a maga helyét a kertben az egyik útszakasz mentén. Itt hatalmas példányai voltak és évről-évre elhullajtotta a magját, nem is kellett külön ültetni.

Az első nagy fellángolásomból kimaradt a körömvirág, amikor a saját kertemet szerettem volna csodálatossá változtatni. Majd évekkel később ébredt fel a lelkesedésem, hogy körömvirágot ültessek a kertembe. A fő érvem ekkor már az igénytelen, tág tűrőképessége volt.

Eddigre már megtanítottak a virágok, hogy nem véletlen a kerteken belüli sorokba ültetés. Amikor egy területet csak szabadon beszórtam virágmaggal elég nehéz helyzetbe kerültem a gyomokkal szemben. Így a körömvirágot már sorba ültettem, hogy mindkét oldalát végig tudjam kapálni. Persze a játékosság kedvéért ívesen.